Miért kezdünk el rajzolni – és miért hagyjuk abba?
Művészi motivációk és a kreatív blokkok
A rajzolás, festés vagy bármilyen más művészeti tevékenység elkezdése gyakran valami mélyről fakadó belső indíttatás eredménye. Sokan gyermekkoruk óta rajzolnak, mások felnőttként fedezik fel újra az alkotás örömét. De vajon mi késztet minket arra, hogy ceruzát, ecsetet vagy digitális tollat ragadjunk? Mi történik, amikor egy hirtelen életszakasz vagy esemény hatására ez a kreatív energia eltűnik?
A legtöbben nem "csak úgy" kezdenek alkotni. Gyakran gyermekkori meghatározó élmények,amiket meg szeretnének örökíteni, találkozások vagy akár egy alkotó közösséghez való csatlakozás adnak lendületet. Sokan azért kezdenek rajzolni vagy festeni, mert szavakkal nem tudják kifejezni azt, amit éreznek. A kreatív tevékenység stresszoldó hatása régóta ismert. Az alkotás közbeni "flow állapot" segít lecsendesíteni az agyat, oldani a szorongást. A pozitív visszajelzés, elismerés gyakran sarkallja az embert arra, hogy folytassa az alkotást vagy fejlessze magát ilyen irányban és egy inspiráló művész, tanár vagy mentor példája is motiváló lehet.
Sokan azonban egy ponton abbahagyják az alkotást. Ez történhet fokozatosan vagy hirtelen, munka, költözés vagy egy krízis hatására ami gyakran elszívja az alkotásra fordítható időt és energiát.Előjöhet az "imposztor szindróma " amikor a belső kritikus túl hangossá válik ("nem vagyok elég jó"),és a kreatív kedv elapadhat,de történhet úgy is ,hogy a kreativitás nagy méretet ölt és a művészet pénzkereseti eszközzé válik, az alkotás élménye így háttérbe szorulhat a megfelelési kényszer mögött. De lehet az is ,hogy sok hatás következményeképp kiégés áll fenn, hiszen ez nemcsak a munkahelyen, hanem az alkotásban is megjelenhet.
A kreativitás és motiváció hátterében neurobiológiai folyamatok húzódnak: A "jutalmazó hormon" a dopamin kulcsszerepet játszik az alkotási vágyban. Inspirációkor, sikerélménykor magasabb a dopaminszint – de stressz, depresszió vagy túlzott önkritika esetén csökkenhet. Agyunkban a prefrontális kéreg irányítja a tervezést, döntéshozatalt, és részben a kreatív gondolkodást is. Ha túlterheljük (pl. multitasking, túl sok feladat), gátolhatja a spontán ötletek megszületését.Valamint az agy "félelemközpontja" ha aktiválódik (pl. elutasítástól, kritikától való félelem miatt), leblokkolhatja a kreatív folyamathoz szükséges biztonságérzetet. Ezek a folyamatok sokszor észrevétlenül történnek – egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy "nincs kedvünk" alkotni.
A kreativitás nem múlik el örökre,lehet hogy mélyre ástuk el magunkban vagy tudat alatt nem jön az ihlet de mindig lehet újrakezdeni, akár kis lépésekben. Például firkálással, más művészek tartalmainak követésével vagy új techninkák kipróbálásával. Az alkotás ne teljesítménykényszeres legyen , hanem belső szükséglet amit érzünk hogy most jönnie kell és ha egyszer valaki megtapasztalta, ritkán tud igazán elszakadni tőle,kivéve h ő maga döntött úgy és nyomós oka volt rá ,hogy többet nem vesz a kezébe ecsetet. Néha csak egy szikra kell, egy bevillanás, mondat, egy érzés vagy egy üres papírlap ahhoz, hogy újra elkezdjünk rajzolni. Érdekes módon ez a fajta kreativitás mindig is élt bennem és imádtam és a mai napig is szeretem azt a fajta flow állapotot amit a rajzolás vagy most már a digitális munka adott, pedig jó pár évre letettem a ceruzámat. A főiskolán megtapasztalhattam a "nem vagyok elég jó" érzést, és szerencsére átélhettem azt is, amikor megtalálom azt a fajta önkifejezési módot ami szórakoztat és többnek érzem magam azzal, hogy még segítek is a munkám használhatóságával.
Találtál már a szolgáltatásaim között olyat amivel neked tudnék segíteni?Írj mert kíváncsi vagyok hogyan segíthetnék a vállalkozásod arculatát illetően !
Forrás: Malchiodi, Cathy A. – The Art Therapy Sourcebook American Art Therapy Association (www.arttherapy.org) Mihály Csíkszentmihályi – Flow: The Psychology of Optimal Experience Julia Cameron – The Art ,APA (American Psychological Association) Deci & Ryan – Self-Determination Theory (SDT) Robert Sapolsky – Behave: The Biology of Humans at Our Best and Worst ,Andreasen, Nancy – The Creating Brain: The Neuroscience of Genius, Lisa Feldman Barrett – How Emotions Are Made